Barion Pixel
Nemes szép élethez nem kellenek nagy cselekedetek
csupán tiszta szív és sok, sok szeretet.

Pázmány Péter

Méz

A méz növényi eredetű méhészeti termék. A mézet a mézelő méhek a növények nektárjából, vagy a növények levelein, hajtásain, ágain található édes nedvekből gyűjtik, majd saját mirigyváladékukkal vegyítve átalakítják és lépekbe ömlesztve mézzé érlelik.

MIBŐL KÉSZÜL A MÉZ?
A növényekben a napenergia keményítik, cukrok, szövetek és rostok formájában halmozódik fel. A növény építőelemeit nedvei útján, a szöveteken keresztül áramoltatja testében. Ezek a nedvek szállítják többek között a cukrokat és az egyéb anyagokat is a nektármirigyekhez, melyek így válnak a méhek számára felszippanthatóvá.
A méz cukros anyag, melyet a méhek általában a növények virágaiban termelt nektárból, valamint növénynedvekből a mézhólyagjukban lévő invertin diasztáz segítségével állítanak elő. Ezt a feldolgozott nektárt és nedvet lépekben raktározzák, ahol a mézzé alakulás folyamata folytatódik, állandó fejlődés alatt áll.
A NEKTÁR
A nektár tiszta növényi váladék, melyet általában a virágban nektármirigyek választanak ki.
A MÉZHARMAT
A mézharmat — más néven édes harmat — az az anyag, melyet a méhek egyes növények leveléről és száráról gyűjtenek. A nedveket vagy kiizzadja a növény hirtelen fölmelegedés és nedvesség hatására az év egyes szakaszaiban, vagy rovarok, főként levéltetvek szúró-szívó szájszervükkel lefúrnak a növény nedvszállító rostjaiba, a kiszívott nedvből a természet „minimum” törvénye szerint táplálkoznak, és az átalakított fölösleget visszahagyják a növényen, amit a méhek be tudnak gyűjteni, ha még elegendő nedvességet tartalmaz.
Legfontosabb mézharmatot adó növények: a fenyőfélék, juharok, nyár- és nyírfafélék, tölgy- és bükkfafélék, szelídgesztenyések.
HOGYAN KÉSZÜL A MÉZ?
A méhecske virágról virágra száll, alaposan vizsgálódik, ajkaival ki tudja nyitni a virágkelyhet, a nektármirigyekhez jut, ahonnan szipókájával kiszívja a nektárt, és begyűjti a növényekről a mézharmatot. Ezt a szállítás idejére a mézhólyagjában helyezi el. A nektár mézzé alakítási folyamata ettől a pillanattól a méh csodálatos kémiai laboratóriumában el is kezdődött. A méh közvetlen szerepének befolyására a nektár mind töménység, mind összetétel szempontjából jelentős változáson megy át. A hazarepülés alatt a nektár víztartalmának egy része a mézhólyag falain keresztül elpárolog, míg a begy nektártartalmának hatására a méh mirigyeinek egy része elkezdi egyes specifikus fermentek erjesztők kiválasztását, amelyek a nektár mézzé alakításának kémiai és biokémiai folyamatát befolyásolják. Ahogy a gyűjtő méh a kaptárba érkezik, begytartalmát átadja a fiatal méheknek, melyeket életük első napjaiban „kaptárméheknek” is neveznek, mert a méheknél oly rendszeres munkamegosztásnál az ő feladatuk, hogy az átvett nektárt a lép sejtjeibe raktározzák el. A nektár azonban nem marad abban a sejtben, ahol az első fiatal méh elraktározta. Egy másik kiszippantja, és másik sejtbe helyezi. A nektárt a méhek rendszerint éjjel költöztetik. A fölösleges víz a folytonos költöztetés alatt és a szellőztető méhek tevékenysége következtében elpárolog mindaddig, míg a méz fajtájára jellemző nedvességfokot eléri. Amikor a méhek elkezdik a mézet tartalmazó sejteket lefedni, ez annak a jele, hogy a méz éretté kezd válni, és amikor a sejtek fele már le van fedve, a méz érett, vagyis víztartalma körülbelül 20 %.
A méz állékonyságára jellemző, hogy a Nápoly melletti Paestumban egy régi görög templom romjai között az áldozati amforákban 2300 éves, még élvezhető mézet találtak.

A MÉZ ALKOTÓRÉSZEI
A méz jelentős része, 15-20 %-a víz, fı értékét képezik a szénhidrátok (monoszaharidok, diszaharidok, keményítők), a nitrogénvegyületek (aminosavak, fehérjék, enzimek, fermentumok, vitaminok).
A cukrok közül a legjelentősebbek az egyszerű cukrok közé tartozó szilicukor (glükóz) 32-49 % és gyümölcscukor (fruktóz) 22-44 %. Ezek együttesen a méz szárazanyagának kb. 90 %-át teszik ki.
A legédesebbek azok a mézek, amelyekben sok a gyümölcscukor. Elsősorban ilyen az akácméz, melynek gyümölcscukor tartalma az átlagos virágmézzel szemben 42 %, vagy annál több.
Ennek a két cukorfajtának az aránya szabja meg a méz kristályosodási hajlamát. A szőlőcukor elősegíti, a gyümölcscukor meggátolja a kristályosodást. Kristályosodáskor a méz víztartalma nem változik. A kristályosodás nem csökkenti a méz fiziológiai értékét és nem utal feltétlenül idegen anyag belekeverésére sem. Ha mézünk belekristályosodott egy edénybe, akkor helyezzük az edényt egy nagyobb edényben lévő 40-45 fokos vízbe. Rövidesen folyóssá válik, az edény oldalán olvadni kezd. Ekkor célszerű kevergetni, hogy a melegítés minél rövidebb ideig tartson. A magas hőfok árt ugyan a méz színének, csökkenti aromatartalmát, de előnye, hogy elpusztítja az erjesztőgombákat, amelyek a pollenekkel (virágporokkal) általában minden mézbe belekerülnek.

Egyes mézekben zsírsavak is kimutathatók. Például a gesztenyeméz ezért alkalmas keringési betegségek, trombózis, artritisz, nőgyógyászati betegségek gyógyítására.
A sötét mézek több nitrogénvegyületet és több ásványi anyagot tartalmaznak. Példaként az almamézben 16 féle elem fordul elő, és legjelentősebb a kalcium tartalma. Az ilyen méz kismamák és gyermekek számára szükséges a csontképződéshez.
A méz nyomelemei, a réz, a kobalt is elősegítik a vas felvételét a szervezetbe, a gyerekek vörösvérsejtjeinek száma gyorsabban nı. A mézben előforduló vitaminok: A, B1, B2, B3, B6, C, folsav.
A mézfogyasztás legtermészetesebb formája a lépes méz.

Ebben a formájában semmiféle behatás (olvasztás, hőhatás) nem éri.

A MÉZ GYÓGYHATÁSAI
A méz legismertebb tápláló és gyógyító hatása az erősítés. A kimerültséget gyorsan, hatékonyan meg lehet szüntetni mézzel.
Száj- és garatgyulladásnál naponta egy kanál mézet kell fogyasztani, sokáig a szájban tartva, lassan elszopogatva. A sűrű, kristályos méz mandulagyulladásnál baktériumölő, gennyeltávolító és gyulladáscsökkentő hatású.
A méz stabilizálja a gyomor sav-háztartását. Segíti az emésztést.
Enyhe hashajtó hatása az idősek és ülő foglalkozásúak számára kedvező.
Segít a májnak méregteleníteni mérgezés, műtéti altatás után. A szervezet saját mérgei ellen is hatékony.
A terhességi vészes hányás káros következményei ellen is jó, ha mégis kihányná a kismama, akkor a mézoldatot beöntés formájában is be lehet juttatni a szervezetbe.
A fémmérgezések (ólom), kolera, vérhas, többféle tífusz és szalmonella gyógyításánál jó kiegészíti.
A méz jó a májon kívül a vesére, a húgyhólyagra és a hasnyálmirigyre. Ezért a cukorbetegek — engedélyezett szénhidrát-beviteli határain belül — mézet fogyaszthatnak.

Sikeresen alkalmazzák koronáriás vérellátási zavarok, szívritmuszavarok, szívizomgyulladások, fertőzések után. Egyiptomban a terhesség okozta magas vérnyomás és ödéma kezelésére is sikerrel adták.

A méz baktériumellenes, nyálkaoldó, érzésteleníti, gyulladásellenes, biológiailag immunizáló, regeneratív, szívserkentő, nyugtató, idegerősítő.
A méz külsőleg is alkalmazható, mivel jó sebelzárást biztosít, ezért égési sebek, felfekvések, fekélyek esetében kiváló. Remek hatású a mézmasszázs, a betegeimnek nagyon tetszik, érdemes kipróbálni.

A méz egyéb ismert tulajdonságai: könnyen emészthető, ízletes, étvágygerjesztő, erősítő, üdítő, nyálkaoldó, köhögéscsillapító, megerősíti a foghúst, a fogakat, használható sárgaság, lépmegnagyobbodás, mellkasi bántalmak, nemi gyengeség, vese- és epekő, bélférgek, mérgezések, dadogás, szívbetegségek és lepra ellen.

    Kosár